Dalarna – avagy Svédország kicsinyített mása

TARTALOMJEGYZÉK

1. Dalarnáról általánosságban
2. Autóbérlés
3. Régiség magángyűjtemény
4. Látnivalók 

     4.1. Siljan-gyűrű, Styggforsan vízesés

    4.2. Falun és Kopparberglsag, na meg a svédvörös

     4.3. Uppsala

     4.4. Carl von Linné háza

5. Szállás, életmód és gasztronómia

1. Dalarnáról általánosságban 

Dalarna megye Svédország középső részén helyezkedik el, Stockholmtól északra. Természeti szépségekben bővelkedik, úgy mint, gyönyörű vízesések, erdei tavak, hegyek, kanyonok, virágos rétek, télen a vidék pedig síparadicsommá alakul át. Van itt világörökségi helyszín, de a híres svéd festőművész, Carl Larsson családi házát, vagy éppen a természettudós Carl Linné házát is itt találjuk. Dalarna megye legészakibb részén a számi kultúrával is megismerkedhetünk.

A számik, vagy más néven a lappok a mai Finnország, Norvégia, Svédország és Oroszország bennszülött lakói. Ugyan a magyar nyelvben semmi negatív jelentése nincs a lapp szónak, számukra sértő a név, ezért számiknak hívjuk őket. A népcsoport Lappföldön, vagyis Észak-Európában él, akiket a norvégok, svédek, finnek terjeszkedése szorított annyira északra. A számik Európa utolsó nomád népcsoportja volt, főleg vadászattal, halászattal, rénszarvas-tartással foglalkoztak. Rénszarvashúst és halat ettek, erdei bogyókból pedig fedezték a vitaminszükségletüket. Manapság házakban élnek, internetet használnak, és motoros szánon közlekednek.

2. Autóbérlés

A Stockholm-Arlanda repülőtéren landoltunk. Kerestem a reptéren a kölcsönzőt, vagy a kölcsönző céduláját lobogtató alkalmazottra számítottam, de nem láttam egyiket sem. Legalább egy negyedórás gyaloglás következett keresztül a reptéren. Egy buszmegállóhoz érkeztünk. Egyetlen percet sem kellett várni, jött a busz, ami elvitt a kölcsönzőig. A hosszadalmas várakozás, papírmunka és autóátadás helyett egy érintőképernyős panelon bepötyögtünk néhány adatot, elmondták, hogy hol az autó, és megkaptuk a kulcsot. Egy hibrid autót választottunk.

A bérautó leadása még ennél is egyszerűbb volt. Csak leparkoltunk az autókölcsönzőnél, egy ládikába pedig bedobtuk a kulcsot. Elmaradt a kölcsönző alkalmazottjával való vitázás mindenféle láthatatlan karcokról és benyomódásokról, a sérülések után való kínos kutakodás. Olyan egyszerű volt, hogy attól jöttünk zavarba. Próbáltunk keresni valakit, akinek átadhatjuk az autót, de be kellett látnunk, hogy nincs ilyenre ember, minden automatikusan működik.

3. Régiség magángyűjtemény

Dalarna megyében autókázva egy régiség magángyűjteménybe botlottunk, amit egy svéd nő rendezett be a saját udvarán. Kedvesen körbevezetett minket egy novemberi péntek délelőtt, és sokat mesélt arról, hogy melyik tárgyat honnan szerezte. A legtöbb dologért nem fizetett, a képen látható autót például egy barátjától kapta ajándékba. Nem csak nekünk tetszett annyira a különleges gyűjteménye, mert állítólag már több svéd magazin is járt nála.

4. Látnivalók 

4.1. Siljan-gyűrű, Styggforsan 

Dalarna megye egyik látványossága a Siljan-gyűrű, ami az 52 km átmérőjével Európa legnagyobb becsapódási krátere. 377 millió évvel ezelőtt egy 4 km széles meteorit 100 000 km/h sebességgel csapódott be, kialakítva ezzel a hely mai formáját. A kráter közepe kiemelkedik, azt gyűrűszerűen árok veszi körül, innen ered a “gyűrű” elnevezés. Az árokban tavak alakultak ki, legnagyobb a Siljan-tó. A kutatók a kráterben ősi élet nyomára leltek. 

Végtelen csend, harapnivaló levegő, fenyőillat, kellemes pára, pihe-puha mohaszőnyegek. Zuzmók csüngenek a fák ágain, beborítják a törzsüket, fehér takarókat képeznek a vörös sziklákon. Ilyen egy svéd tajgaerdő, ahol a Siljan-gyűrű is található. Ha teszünk egy kirándulást a gyűrűnél, megcsodálhatjuk a keleti szélén megbújó, 36 m magas Styggforsan vízesést. 

4.2. Falun és Kopparbergslag, na meg a svédvörös

Ki ne látta volna már a svédvöröset?

A világ egyik legnevezetesebb ipari területét, a történelmi iparvidéket, Kopparbergslagot az UNESCO 2001-ben felvette a világörökségi listájára.

Itt egy rézbánya üzemelt ezer éven át, ami 1992-ben bezárt, de az ipari terület még most is működik. A skandináv házak közismert vörös színét, a “faluröd”-öt, vagy más néven a faluni vöröset adó festék itt készül a mai napig, az igazi, az eredeti “svédvörös”. Az ikonikus színt adó pigment a bányából származik, és 100 éven át érik, mielőtt a a felhasználók kezébe kerül. A festék nagyon jó minőségű, beszívódik a fába, nem képez rajta filmréteget, és nagyon ellenállóvá, hosszú életűvé teszi.

Érdekes történetek kapcsolódnak a bányához.

Falun városában és a bánya környékén sétálva kecske szobrokba botlunk. Ennek egy legenda az oka, ami a rézbánya létesítéséhez fűződik. Egy pásztor az elveszett kecskéje után kutatott, majd úgy talált rá, hogy a szőre vörösre színeződött. Ebből következtettek az emberek a talaj réztartalmára.

A bánya közepén egy hatalmas nagy kráter tátong, ami 1687-ben keletkezett, amikor a bánya beomlott. A katasztrófa több száz ember életét követelte volna, ha nem éppen az egyik legnagyobb svéd ünnepen, a nyári napfordulón történik, amikor a bánya zárva tartott. Csupán évi két alkalommal nem dolgoztak a bányában, a nyári napforduló idején és karácsonykor.

A bányát egyébként Carl von Linné is meglátogatta, és írt a bányászok mindennapjairól. Megfogalmazta, hogy a bánya Svédország egyik csodája, ugyanakkor a bányászok számára maga a pokol. Csak korom és sötétség. Kövek, kavicsok, füst és gázok, maró sav, por és forróság mindenhol… És ehhez még jöttek a furcsa szabályok, például, hogy tilos volt káromkodni, köpni, vagy éppen fütyülni és kiabálni. Így amikor egy-egy szakasza beomlott a bányának, az emberek kiabálás helyett énekszóval hívtak segítséget.

A bánya területén álló felvonóházban is körülnéztünk, amiben egy 208 méter mélységű akna található. Ezen az aknán keresztül húzták fel a bányászott kőzetet. Egy pumpa segítségével pedig szivattyúzták az aknába beáramló vizet. Az akna fölött elhelyezkedő híd Svédország legmagasabb hídja, amin úgy sétáltunk, hogy a rácsok nyílásán keresztül leláttunk 208 méter mélyre. A felvonóházban egy harang szól megállás nélkül, ami régen azt jelezte, hogy a szivattyú jól működik. Amikor a harang elhallgatott, az emberek tudták, hogy baj van.

4.3. Uppsala

Uppsala Svédország egyházi központja, a város, ahol Skandinávia legnagyobb temploma, az Uppsalai dóm és legrégebbi, még most is működő egyeteme található. Az uppsalai egyetem a világ leghíresebb egyetemei közé tartozik. Összefoglalva, a városban pezseg a kulturális élet. Elég csak egy sétát tenni, és máris magunkba szívjuk a fiatalos, lüktető energiáját.

4.4. Carl von Linné háza

A svéd természettudós, orvos, botanikus és prózaíró Carl von Linné (1707-1778) volt az, aki alkalmazta az élőlényekre a kettős nevezéktant, aki megalkotta az élőlények rendszerezésének alapelveit, aki hozzátett az orvostudományhoz és hozzájárult a gyógyszertanhoz. Akinek a nevével és az arcképével annyiszor találkoztam diákéveim során. Végigkísérte tanulmányaimat az általános iskolától az egyetemig.

És most itt állhatok a háza előtt, ami sajnos csak nyári időszakban fogad látogatókat, de nem hagyhattam úgy el Svédországot, hogy nem nézem meg legalább kívülről.

A háza Uppsalától nem messze helyezkedik el. Linné 1758-ban vásárolta, ez volt a nyaralója, ahol élete vége fele dolgozott. A melegebb hónapokban a családjával együtt itt töltötte az idejét. Mivel nagyon féltette a gyűjteményét a tűzvészektől, ezért azt a ház mögötti kis kőépületben tartotta. Ezt az épületet használta kutatásokhoz és előadásokhoz is.

A házhoz egy kis kert tartozik a 18. századból származó növénygyűjteménnyel. A fűszerkertben több gyógyhatású növény él, ami tükrözi a gyógynövények iránti szenvedélyét. Egy kisebb erdő határolja a birtokot, amit még a Linné idejéből származó növények alkotnak. Ebben a kis erdőben gyakran sétálgatott az unokáival.

Linné hallatán a 13 éves gyerekünknek felcsillant a szeme, mert már tanultak róla az iskolában, de a 10 éves és a 7 éves lányainknak fogalma sem volt róla, hogy Ő kicsoda. A 7 évesünk azt gondolta, hogy azért megyünk a házába, mert találkozni szeretnék a híres botanikussal. Nagyon megsajnált, amikor látta, hogy a házban teljes sötétség van, nincs itthon senki… Azt mondta, hogy ne bánkódjak, csinál rólunk egy képet a ház előtt. Valóban szívesen beszélgettem volna egyet Linnével.

5. Szállás, életmód és gasztronómia

Alkohol

Mivel Svédországba ünnepelni érkeztünk, pezsgőt kellett szereznünk. Itt nem olyan egyszerű alkoholt vásárolni, mint nálunk, de persze nem is lehetetlen. Az alkoholfogyasztás ugyanis korlátozva van az országban, az üzletekben 3,5%-nál töményebb italokat nem lehet árusítani. Ezt az éttermekben és bárokban is szabályozzák. Ezzel tartják kordában a svédek alkoholfogyasztását. A Systembolaget nevezetű állami monopolhálózatban lehet magasabb alkoholtartalmú italokhoz jutni, ahol csak 20 éven felüliek vásárolhatnak, a nyitvatartásuk rövidebb, mint az élelmiszerboltoké, egyeseket pedig ki sem szolgálnak. A kínálat viszont bőséges, megtaláltuk, amit kerestünk. Az itthonihoz képest körülbelül háromszoros áron koccinthattunk rendes pezsgővel.

A svédek gyakran fogyasztanak vadhúst, rénszarvast és jávorszarvast, de medvét, disznót és marhát is esznek. A lazac, a garnélarák, a kagyló és a kaviár nagyon népszerű náluk. A húsokat és halakat füstöléssel, pácolással tartósítják. Szeretik a tejtermékeket, sajtokat. Zöldséget kevesebbet esznek, mint a mediterrán népek a hosszú télnek köszönhetően. Az erdei bogyók és gombák gyűjtésének viszont nagy hagyománya van az országban.

A svédek kimennek az erdőkbe vörös és kék áfonyát szedni, amiből aztán áfonyalekvárt készítenek. Ha erős vörös és kék színű kézzel térnek haza, mindenki tudja, hogy jó napjuk volt. Szeretik az édességet, de jellemzően csak szombaton és ünnepekkor fogyasztanak. Híres édességük a svéd fahéjas csiga.

Összességében elmondhatjuk, hogy egészségesebben táplálkoznak, mint a magyarok, mert rengeteg halat fogyasztanak, minőségi ételeket esznek és mértékletesebben bánnak az alkohollal és az édességekkel.

Egy panorámás tóparti villát foglaltam az Airbnb-n keresztül. A ház egy férfi saját otthona volt. Arra a pár napra, amikor kiadja, átköltözik egy másik házba.

Szerettük volna kipróbálni a híres skandináv ételt, a rénszarvasburgert. A szállásadótól érdeklődtem, hogy a környéken hol tudnánk ezt megkóstolni. Nem tudott ilyen helyről, helyette azt tanácsolta, hogy készítsem el magamnak, találok hozzávalót a hűtőben. Így történt, hogy életemben először rénszarvast sütöttem. Főzés közben pedig alaposan szétnéztem, kíváncsi voltam, hogy mit találok egy svéd ember konyhájában. 

Először is cukor egyáltalán nem volt, csak stevia por. Kénytelen voltam azzal inni a reggeli kávémat. Rengeteg müzlifélét találtam a szekrényben, csupa teljes kiőrlésű terméket. A mélyhűtő dugig pakolva bogyós, fagyasztott gyümölccsel, vadhússal és lazaccal. Szószok sokasága, kivétel nélkül mindegyik természetes alapanyagú, a fiók pedig tele fűszerrel. 100%-os gyümölcslevek, olívabogyók és természetesen csak extra szűz olívaolaj. Ez alátámasztotta, hogy az északi népek egészségtudatosan táplálkoznak, és nálunk jóval előrébb járnak.