Aprajafalváról egy apró, de tömény beszámolóval érkeztem:
Hupikék színű házikók, szűk utcácskák, hupilila bougainvillea fürtök roskadoznak a kék falakon. Kék a lépcső, az étterem, a templom, a temető, de még a városháza is.
A mediterrán falu köves utcáin cukorka ízű hupikék tortával tömjük magunkat, közben elégedetten nézzük a gyerekeket, akik a törpös játszótéren kékre festett nyelvvel rohangálnak. Találkozunk Törpapával és Törpillával, megcsodáljuk a házak falain levő alkotásokat, mesejeleneteket. Mindez pedig a valóság.
Egy 250 fős, hegyekkel körülölelt andalúziai faluban, Júzcarban járunk. A településen minden törpikés lett 2011-ben, amikor a Sony Pictures úgy döntött, hogy a helyszínen forgatja a Hupikék törpikék című filmet. A film kedvéért az egész falut átfestették, de a tervben az szerepelt, hogy a forgatás után visszafestenek mindent az eredeti fehér színre. Az addig kis turistaforgalmat bonyolító Júzcar turizmusa a forgatás után fellendült. Azelőtt a hegyek, a kristálytiszta folyók és a fantasztikus túraútvonalak miatt keresték fel a falut a túrázni vágyók, ám a törpváros hírére a világ minden tájáról érkeztek látogatók. A lakók emiatt úgy döntöttek, hogy a házak továbbra is kék színűek maradnak.
A Hupikék törpikék jogtulajdonosai a falubeliektől 12%-os jogdíjat követeltek minden törpökhöz kapcsolódó bevétel után. A helyiek elhatározták, hogy többé nem lesznek hivatalos “törpváros”, helyette a “kék falu” nevet fogják viselni.
De hiába, még most is nagyon törpös, törpösebb talán nem is lehetne.