Tartalomjegyzék:
- A csatorna izgalmas története – a kezdetek
- Francia korszak – megkezdődött az építkezés, a panamázás fogalma
- Amerikai korszak – a siker
- Hogyan szabadultak meg 100 évvel ezelőtt a szúnyogoktól és a betegségektől?
- Mennyien haltak meg a munkálatok során?
- Miraflores Visitors Center
A ma már 110 éves csatorna megépítésének folyamata történésekben roppant gazdag. Európából szemlélve az eseményeket már-már egy misztikusan izgalmas mese kerekedik belőle, ahogy a dzsungelben több ezer ember éveken át próbál egy hatalmas árkot ásni, miközben a rájuk leselkedő veszélyek okán sorra esnek ki a történetből. A hozzá fűződő csalások és trükközések miatt pedig fordulatos események sorozatává vált. A megépítése kapcsán tudott Panama függetlenné válni Kolumbiától, és ugyancsak az építéséhez kötődik a felfedezés, miszerint szúnyog terjeszti a maláriát és a sárgalázat. Végül ott van maga a csatorna, ami fordulópontot jelentett a világkereskedelem terén.
A 80 kilométer hosszú Panama-csatornán körülbelül 10 óra alatt lehet átjutni. A tengerszint felett 25 méteres magasságban fekvő csatornára egy összetett zsiliprendszer emeli fel a hajókat. Az óceánok felőli bejáratnál három-három zsilipkamra működik, a kettő között pedig tavakon és a szűk csatornán tekereg az út. A hajók számára biztonságos mélységet egy keskeny sávban tudják fenntartani, így a legtapasztaltabb navigátorok számára is kihívást jelent az átjutás. A meder oldalát és a fenekét sziklák borítják, egyetlen rossz mozdulat, és a hajó megsérül.
A csatorna két tektonikus lemez határán fekszik, emiatt évente több százmillió tonna föld omlik a medrébe. Ahhoz, hogy a csatorna működhessen, a világ legnagyobb vízalatti kotrógépe megállás nélkül dolgozik. (Már több földet mozgatott meg, mint amennyi a csatorna megépítéséhez szükséges volt.)
- A csatorna izgalmas története – a kezdetek
A Csendes-óceán és az Atlanti-óceán között húzódó vékony Panama-földszorosnak már évszázadok óta nagy jelentősége van.
A Panama-csatorna építését, ami a Csendes- és az Atlanti-óceánt köti össze, megelőzte egy dzsungelen keresztül vezető szárazföldi út. Azt még a spanyol konkvisztádorok építették, és használták arra, hogy az Inka Birodalomból aranyat, ezüstöt és a többi kincset szállítsák.
Most a Panama-csatorna építését kezdem el mesélni, ami már több, mint 100 évvel ezelőttre nyúlik vissza, de ha tágabb értelemben vesszük a dolgot, akkor 500 évvel ezelőttről kezdhetjük a történetét. I. Károly spanyol király ugyanis már 1529-ben felvetette, hogy át kellene vágni a földszorost. Persze abban az időben ez még álom maradt, hiszen a technikailag fejletlen korszakban ez kivitelezhetetlen volt.
Később a skótok az Európából a Japán és a Kína felé vezető hajóutat szerették volna egy csatorna megépítésével összekötni, de nekik sem sikerült.
Jóval később, 1855-ben megnyílt a Panama-vasút, ami összekötötte a két óceánt. A világ legjobban kihasznált vasútvonalává vált.
- Francia korszak – megkezdődött az építkezés, a panamázás fogalma
Később, 1876-ban jöttek képbe a franciák. Panama ebben az időben Kolumbiához tartozott. Kolumbiát sikerült a franciáknak meggyőznie a földszoros kettévágásáról, miután sikeresen megépítették a Szuezi-csatornát. A Szuezi-csatorna építtetőjére, Ferdinand de Lessepsre bízták, hogy dolgozza ki a terveket. Ám ő nagyon elszámolta a költségeket, mert a Szuezi-csatorna építési költségeit vette alapul, és nem vette figyelembe, hogy míg a Szuezi-csatorna megépítésénél a homokba kellett árkot ásni, addig a Panama-csatornánál a dzsungellel borított dombvidéket kellett átvágni.
Az építkezés 1989-re teljes kudarcba fulladt anyagi összeomlás miatt, a munkálatok alatt pedig 22 ezer munkás veszítette életét sárgalázban vagy maláriában. Ezután Ferdinand de Lessepst és társait elítélték pénzügyi visszaélések miatt. Rengeteg politikus került börtönbe, még Eiffelt is bűnösnek találták az ügyben, bár később felmentették. Ez volt tehát a 19. század legnagyobb korrupciós botránya, aminek kapcsán megszületett a PANAMÁZÁS fogalma, ami egyenlő a sikkasztással, megvesztegetéssel, csalással.
- Amerikai korszak – a siker
A munkálatok 40%-os készültségi állapotban álltak le, a folytatáshoz pénz kellett. Ekkora befektetéshez csak az USA-nak volt tőkéje. Panama ebben az időben Kolumbiához tartozott, a kolumbiai kormány viszont nem állt szóba az USA-val, ezért az amerikai kormány megkerülte őket. A függetlenségéért küzdő panamai nép mellé állt, aminek így, az USA támogatásával, sikerült függetlenné válnia 1903-ban. Innentől kezdve az USA folytatta tovább a csatorna építését, de változtatott a terven. Míg a franciák egy tengerszinten vezetett csatorna kialakításán dolgoztak a dombvidékes tájon, addig ők a 27 méteres szintkülönbséget zsiliprendszerrel hidalták át, ami tulajdonképpen átemeli a hajókat. Ezenfelül felismerték, hogy a munkások haláláért nem a szennyezett víz, vagy a mérgező föld a felelős, hanem a szúnyogok terjesztik a sárgalázat és a maláriát. Ezt felismerve két év alatt eltüntették a betegséget. Így épült meg 1914-re a a 80 kilométer hosszú mérnöki csoda, a Panama-csatorna. De a csatorna csak 1999 december 31-én került panamai tulajdonba.
- Hogyan szabadultak meg 100 évvel ezelőtt a szúnyogoktól és a betegségektől?
A szúnyogok szaporodásához szükséges pangó vizeket megszüntették, a mocsarakat lecsapolták, az aljnövényzetet visszavágták. Az állóvizeket olajjal permetezték, a kisebb vízfolyásokra pedig kannákból olajat csepegtettek, így a vízfelületeken vékony olajréteg keletkezett, ami megakadályozta a kikelt szúnyogok légzését. A megbetegedett emberek otthonaiban füstölőket helyeztek ki, később egész Panama területén alkalmazták a füstölést. A betegeket szúnyoghálóval ellátott lázketrecekbe helyezték, hogy a moszkítók ne tudják átvinni róluk a betegséget másokra. A munkásokat védőháló alatt altatták, hogy az éjjel aktív szúnyogok ne tudják megcsípni őket. A terület most, több mint 100 év elteltével is maláriától és sárgaláztól mentes.
- Mennyien haltak meg a munkálatok során?
Így összességében az amerikai munkálatok alatt összesen körülbelül 5 ezer ember veszítette életét (beleértve a földcsuszamlás miatti baleseteket is), míg a francia periódus alatt 22 ezren haltak meg.
6. Miraflores Visitors Center
A Miraflores Visitors Centerben élőben, testközelből néztük végig a zsiliprendszer működését: a kamrák 15 perc alatt telnek meg vízzel, miközben a világ legnagyobb hajóit emelgetik. A hajókat ezután vontatómozdonyok húzzák tovább. A végén pedig egy filmet is láttunk a moziban a csatorna történetéről.
Ezt azért újra és újra végig tudnám nézni.