Erdély zord vadonja – szemtől szemben a medvével

Tartalomjegyzék, látnivalók:

Haraptuk a csendet Erdély sűrű rengetegében, hófehér, kopár sósivatagot tapostunk. Hegyipatakokban hűsítettük magunkat, ásványvíz-forrásokból ittunk. Megmártóztunk sós iszapfürdőben, és húsevő növények közt tekeregtünk. Szemtől szembe találtuk magunkat Erdély rettegett fenevadjával, a barnamedvével, a borzongás pedig a vérszomjas Drakula kastélyában folytatódott. Fokhagymával védekeztünk, taplógombával tartottuk távol a szúnyogokat, áfonyával tömtük a hasunkat, és medvés sörrel öblítettünk.

Néhány érdekes és izgalmas helyszínt mutatok be.

1. Korond

Hegyipatakok, ásványvíz-források, faragott székelykapuk, messze földön híres népművészeti kincsek. A székelyföldi kézműves falu, Korond, egy hívogató, nagy iparművészeti múlttal rendelkező település. Itt élnek a taplófeldolgozás nagymesterei, és itt készülnek a korondi kerámia termékek. Az út mentén álló kirakodóvásárba tértünk be szétnézni.

Rögtön megismerkedtünk egy taplászmesterrel. A taplász taplógombából készít termékeket, például ruhákat, táskákat, terítőket. Ez egy kihalófélben lévő mesterség, ami már csak Korondon létezik, és mindössze 4 család foglalkozik vele. Az egész világról érkeznek ide vásárlók.

A taplászmester szívesen beszélt nekünk a munkájáról, a családjáról, az életéről, és rengeteg ajándékot kaptunk tőle. Megtudtuk például, hogy a kalap nem csak öltöztet, de nedvszívó hatásának köszönhetően felszívja az izzadságot, és távol tartja a szúnyogokat is, bár leginkább akkor hatékony, ha ég. Mivel fertőtlenítő és vérzéscsillapító hatása is van, régen külsőleges kezelésekben is alkalmazták, és az 1800-as években még hivatalos gyógyszertári anyag volt. A vásáron az autónkat telepakoltuk taplógombával, így minden nyavalyától távol tartva magunkat folytattuk tovább az utat.

2. Szent Anna-tó

A kialudt vulkáni kráterben megbújó Szent Anna-tavat sűrű erdő veszi körül, ritka növényfajok és értékes tőzegmohaláp szegélyezi. A tavat a csapadék táplálja, a vize a földbe szivárog el. Akármilyen hívogató is, 2018-tól tilos fürdeni a tóban.

Habár nem tanácsos piknikezni a tó partján, mert az étel illata odacsalogatja az éhes medvéket, de itt juthatunk hozzá Erdély legfinomabbjaként számon tartott, faszénen sütött kürtőskalácshoz.

3. Szent Anna-kápolna

A tó mellett áll a Szent Anna-kápolna, ami jelentős zarándokhelynek számít a környéken.

4. Mohos-tőzegláp

Egy másik vulkáni kráterben, nem messze a Szent Anna-tótól a Mohos-tőzegláp található. Az elmocsarasodott terület egy hatalmas tóból alakult ki, vizének a szintje az idők során egyre csak apadt, végül egy félláp keletkezett. Ez a természeti ritkaság még a jégkorszakból megmaradt növényeket is rejt, olyan különlegességek élnek itt, mint a vörösáfonya, a tőzegrozmaring vagy a húsevő növény. A Mohos csodája a húsevő növény, a kereklevelű harmatfű, vagy népi nevén az “ég harmata”, ami már tizenkétezer éve honos a tőzeglápban. A növény élénkvörös színével, csillogó, cukros és ragacsos anyagával magához édesgeti a naív rovarokat, amik nem tudnak ellenállni a mézes kísértésnek. A növény aztán lecsap az áldozatára, enzimei segítségével pedig gyorsan megemészti.

A Mohos-tőzegláp egy természetvédelmi területen található, és egyedülálló különlegességnek számít, emiatt csak vezetett túrán keresztül látogatható.

5. Erdély – a medvével őrzött terület

A nagyobb, összefüggő, érintetlen terület nemcsak az értékes vegetáció kialakulásának kedvez, hanem a barnamedvének is kiváló életteret biztosít. A medvék Erdélyben a magashegyi zónákból levándoroltak az alacsonyabban fekvő területekre az ideális körülményeknek köszönhetően.

A sűrű erdő közepén a kanyargós út szélén komótasan cammogó medve békésen jött felénk némi élelemre számítva. Mikor a helyzet reménytelennek tűnt, lusta vakarózásba kezdett. Az erdélyi rengetegben nem ritka a találkozás, ezért a lányommal készítettünk egy videót, amiből kiderül, hogy mi a teendő ilyen esetben. A videót ITT találjátok. 

Aki vadon élő medvét szeretne látni biztonságos körülmények közt, az részt vehet a helyi medvelesen is.

6. Parajdi sóbánya

A Parajdi-medencében óriási kősótelepet találunk. A parajdi sóbánya Európa egyik legnagyobb sókészletét rejti. Már a római korban is bányászták a területen a sót, most  meg már kalandparkot és játszóteret is találunk a területen.

7. Parajdi Sószoros tanösvény

A hófehéren csillogó esőbarázdás kősósziklákkal kirakott területen víznyelőkhöz kirándulhatunk és sógerinceken vezet az utunk. Sós források csordogálnak, és különböző sóformációk tarkítják a vidéket. A hófehér sósivatagot sóvirág, sziksófű és útifű ékesíti. Kirándulás közben megmártóztunk a hagyományos sós iszapfürdőben, ami nagyon jót tesz az egészségnek.

A terület szezonálisan látogatható belépőjegy ellenében.

8. Drakula kastélya – a törcsvári kastély

A hírhedt Vlad Tepes, a havasföldi vajda a Drakula becenevet kapta. A fejedelem kegyetlenkedéseiről legendák keringtek. A kínzás legkülönfélébb eszközeit alkalmazta, például igencsak kedvelte a testcsonkítást, az élve karóba húzatást, élve égetést meg a nyúzást. Úgy hitték róla, hogy soha nem hal meg, és vérrel táplálkozik. A Drakula című regény főhősével azonosították, a karakteres figurával,a vérszívó Drakula gróffal, otthonaként pedig a törcsvári kastélyt tekintik. A szóbeszéd szerint az áldozatok szellemei még most is a kastélyban kísértenek.

Bár sem a regénybéli Drakulának, sem Vlad Tepesnek nem volt köze a kastélyhoz a feljegyzések szerint, mégis a kastélyt Drakula kastélyaként tartják számon.

A Brassótól 30 km-re álló, dombra épült kastély bejárata előtt már javában hangolódtunk a vámpír témára. Itt lehet kapni kis vámpírt, meg nagy vámpírt, művért és fokhagymát, de bemehetünk egy hátborzongató szellemkastélyba is. A jó állapotban lévő középkori várban az eredeti felszerelés és műgyűjtemény mellett több szobát is a rémisztgetésnek szenteltek.

Nem akarom, hogy az olvasó zaklatottan forgolódjon éjjel az ágyában, ezért javaslom az éjjeliszekrényre a vámpírűző fokhagyma-bekészítést.

Erdély zord vadonja és sötét múltja belopta magát a szívünkbe.