Az iszlám kert, más néven a paradicsomkert, a Paradicsomot mintázza. Az arab népeknél jellemző zord, sivatagi körülmények között egy menedéket nyújtó, hűsítő oázist teremt. Az angol kertekkel ellentétben az iszlám kerteket nem sétákra tervezték, hanem pihenésre, elmélkedésre szolgálnak. Fő céljuk az érzékszervi élménynyújtás.
Növények
Ezek a kertek minden földi jóval rendelkeznek. Jellemző rájuk a bőséget kifejező növényválasztás. A növények az érzékszerveket kényeztetik, előtérbe kerülnek a finom illatok, a gyönyörű látványok és az ízes gyümölcsök. A klimatikus viszonyokból adódóan nagy jelentősége van a fák árnyékoló hatásának is. Jellemző a platánfa vagy a datolyapálma. Étkezési céllal mediterrán fákat ültetnek, például füge, gránátalma vagy olajfa. Illatkeltésre rózsát, mirtuszt, jázmint vagy levendulát használnak. A sok örökzöld növény a kertben az örök tavaszt jelképezi, azt a benyomást kelti, hogy a Paradicsomban az élet örök időkig tart. A színes virágok pedig a gazdagság jelképei.
Víz szerepe
Az iszlám kertekben fókuszban van a víz még akkor is, ha hiányzik belőle. Szimbolikusan mindig jelen van. Az arab népeknél a víz a bőséget jelenti, ezért egy paradicsomi kertben mindig központi szerepet kap. Középen helyezkedik el a medence vagy a szökőkút, a kertet pedig vízcsatornák tagolják négy részre. Hogy fokozzák a hatást, gyakran használják a víz színeit, a zöldet és a kéket. Ilyen színű csempékkel rakják ki a szökőkutat és a kerti utakat.
Nálam egyelőre szimbolikusan van jelen a víz egy központi szökőkúttal, ami még nem üzemel. A zsalukőből épített virágágyásokat zöld színűre festettem, hogy medencére emlékeztessenek.
Elrendezés
A perzsa kertek klasszikus kialakítását alkalmazták az iszlám kertekre is, amiket hagyományosan falak vettek körül. Az iszlám kertekben a központi részen egy pavilon áll, benne medencét vagy szökőkutat alakítanak ki. Innen négy út vezet a négy égtáj felé, ez tagolja a kertet. A tagolt részeket további négy részre is lehet osztani.
A négy út négy csatornát jelképez, ahol az egyikben szimbolikusan víz, a másikban tej, a harmadikban bor, a negyedikben pedig méz folyik. Erre a Korán is utalást tesz:
„A Paradicsom, amire az istenfélők ígéretet kaptak, ekképpen fest: vannak benne nem-poshadó vizű patakok, mások tejjel folynak, amelynek az íze nem változik és vannak borral folyó patakok, gyönyörűségére az ivóknak, és vannak tisztított mézzel folyó patakok. Mindenféle gyümölcsük lesz benne és megbocsátás az uruktól…” (Korán 47:15)
A víz az univerzális értelmet képviseli. Istentől ered, és minden tudás forrása. Ahogyan a víz a fizikai élet forrása, úgy a tudás a lelki életé.
A tej az univerzális lélek képviselője. Hasonlóan az anyatejhez, ami táplál, az egyetemes lélek az egyéni lelket táplálja.
A bor a prófétát képviseli. A bor összezavarja az elmét, ahogyan a próféták kijelentései, elméleteik sokasága összezavarja az embereket.
A méz egy szóvivő vezetőt szimbolizál. Ahogyan a méz jótékonyan hat az egészségre, és megelőzi a betegségeket, miközben íze finom és édes, ugyanúgy a vezető is segít megelőzni a lelki betegségeket, és kellemes a társasága.
Az iszlám kertekben a növénybeültetés szimmetrikus. A pavilon környékére inkább dísznövényeket ültetnek, míg hátrébb kapnak helyet a haszonnövények. A háttérbe pedig az árnyékot adó fákat telepítik.
Én is használtam a négyes elrendezési formát, viszont az érzékszervekhez igazodva külön egységekre bontottam a jellemző növényeket.
- Konyhakert – ízlelés: itt gyümölcsöket és zöldségeket termesztek. Ez a rész további négy részre tagolódik, hogy könnyedén tudjunk szüretelni.
2. Illatkert – szaglás: ahova a legillatosabb növényeket gyűjtöm össze. Ennek folytatása a gyógynövénykert, ami szintén illatos, és egyben szárazkert is, mert ide olyan gyógynövények kerülnek, amik a száraz körülményeket kedvelik.
3. Virágos kert – látás
4. Vízkert – hallás: nyugtató csobogással egy vízkertet tervezek jellemző növényekkel (például vízipálma).
Erre a kertrészte ugyanúgy jellemző a bontott anyagok felhasználása. Régi betondarabokból és téglából építettem meg a szárazkert alapját, bontott téglából készült az útszegély és az út a konyhakertben.
Az iszlám kertünk a marrakechi Le Jardin Secret alapján készült, amiről ITT olvashattok.
A kedvenc kertészemtől, Monty Dontól hoztam egy idézetet, aki a tv műsorának köszönhetően több iszlám kertet látogatott meg a világ különböző pontjain.
“Aki a kertek szerelmese, az előbb-utóbb felfedezi ezeket a csodálatos, majdhogynem titokzatos helyeket, és elkezd vágyni rájuk. Ha az illető megpróbál a lehető legjobban mögéjük látni, és megérteni ezeket a kerteket, akkor a vonzalom leküzdhetetlenné válik.”