Tartalomjegyzék, látnivalók:
- Jereván
- Színes vidék
- Tatev-kolostor, Tatev szárnyai
- Shaki-vízesés
- Szeván-tó
- Napisten templon, Garni – reggeli kilátással
- Zvartnotsz-katedrális
- Zorats Karer – Az örmény Stonehenge, ami több ezer évvel idősebb az angliai társánál
- Gorisz, hegyi-karabahi háború
- Emberek, autóbérlés, általános információk
Az örmények nemzeti színei a piros, a kék és a sárgabarack szín. Nem narancssárga, hanem sárgabarack! A gyümölcs őshazája ez a vidék, még a latin neve is utal az örmény származására (Prunus Armenica). Az ország egyik szimbóluma. Megjelenik a zenében, az irodalomban és a művészetben is. Az örmény sárgabarack a legjobb fajta, tökéletes az aromája és a minősége, mert ideális a növény számára az ország klímája, és kedvez neki a rengeteg napsütés.
Örményországot a templomok földjének nevezik, mivel több, mint 4000 kolostor található országszerte. Muszlim területek veszik körül, itt mégis mélyen gyökerezik a kereszténység. Ez a világ első keresztény állama, és ez büszkélkedhet a legrégebbi keresztény templommal is.
Nagy múlttal rendelkező ország, már az emberi civilizáció kezdete óta lakott a terület. Két kontinens határán fekszik, így számos inváziót kellett átélnie. Jelenlegi területe csak a töredéke az ókori örmény civilizáció területének. A szomszédos országok állandó támadásai gyengítették, majd az örmény népirtás tizedelte a népét. Az elmúlt pár évben Azerbajdzsánnal vívott háborúkat Hegyi-Karabahért. A háború most véget ért, de a tűzszünet ellenére még mindig előfordulnak lövésváltások. A határvidéken elaknásított területek találhatók, és a fővárosban gyakoriak a tüntetések (2024).
- Jereván
Jereván a világ egyik legősibb települése, a történelem során pedig kész átjáróház volt, a város gyakorlatilag egymás után került idegen uralmak alá. Örményország teljes lakosságának körülbelül az egyharmada itt él. A főváros 1000 méter magasan fekszik, nyáron nagyon meleg van, 40 fok körüli, de télen akár -15 fok is előfordul. Később érkezik az ősz, mint Magyarországon, szeptemberben még 26-30 fok volt.
A központjában több óriás szökőkutat és sok kis kézműves terméket árusító piacot láttunk, ahol minden gránátalmás volt. A gyümölccsel, mint szimbólummal és a frissen facsart változatával is lépten-nyomon találkoztunk. A gránátalma eredeti őshazája ez a vidék, mi pedig ezt kihasználva annyi gránátalmalevet ittunk, amennyi csak belénk fért. Homoktövislével felváltva.
Az épületek rózsaszínű vulkanikus téglából épültek, így a város tulajdonképpen rózsaszín. Az utcák tiszták, még a hajnali órákban is serényen seprik az utcaseprők a többsávos utakat. Sokkal fejlettebb, mint az ország többi része, a tehetősebb örmények is itt élnek.
2. Színes vidék
Vidéken nagy szegénységet tapasztaltunk, ám nekem mégis inkább az ország vidéki arca tetszett. Egyrészt a táj fogott meg, ami tényleg elragadó, másrészt sokkal izgalmasabbnak találtam. Hol színes hegyeket láttunk, hol sárgás kopár vidéket, máskor az Ararát uralta a tájat, vagy éppen a Szeván-tó kékje. Végig szép időnk volt, ezt jól ki is használtuk, és nagyokat kirándultunk. Egy szeptemberi látogatás szerintem ideális választás, ráadásul ez a fő gyümölcsszezon az országban.
Vidéki élet egy családnál
Egy családi vezetésű szálláson jártunk, ahol nagyon barátságos emberek fogadtak minket. Az építkezések során temérdek régi leletre bukkantak, amiket aztán restauráltak, így olyan értékes gyűjteményt halmoztak fel, hogy akár egy múzeumot is nyithatnának.
3. Tatev-kolostor, Tatev szárnyai
A gyerekek kedvence a Tatev szárnyai nevezetű drótkötélpályás felvonó volt, ami a Guiness-rekordok közt szerepel, mint a világ leghosszabb megállók nélküli kétpályás felvonója. Az 5,7 kilométeres távot 12 perc alatt tettük meg a lélegzetelállító Vorotan folyó szurdoka fölött, néhol több száz méterrel a föld felett libegve, máshol meg szinte a hegy oldalát súrolva. A 9. században alapított mesebeli Tatev-kolostorhoz visz a felvonó.
A középkor egyik legfontosabb vallási és szellemi központja volt a kolostor az országban, ahol a tatevi egyetem is működött. Autóval is meg lehet közelíteni, de nem érdemes kihagyni a felvonós élményt.
A jegy 6000 ft/fő, az oda-vissza jegy ára pedig 8000 ft/fő.
4. Shaki-vízesés
Irán és Azerbajdzsán által közrezárt szűk örmény területen barangoltunk az ország déli részén. Mesés tájakon vitt az utunk, kóstoltunk, és ismerkedtünk.
A főúton letettük az autót, és elsétáltunk a 18 méter magas vízeséshez. Nagyon szép környezetben fekszik, itt érdemes egy nagyot kirándulni.
5. Szeván-tó
A Szeván-tó a Kaukázus régió legnagyobb édesvizű tava, 30%-kal nagyobb, mint a Balaton. A magyar tengerre egyáltalán nem emlékeztet. Az 1900 méter magasan fekvő tó a világ egyik legnagyobb magashegyi tava, és a környezete festői. A partját homoktövis cserjék díszítik, és kolostorok tarkítják, viszont legalább annyi itt a Zsiguli, mint amennyi a sirály.
A vidék szembetűnően őrzi még a Szovjetunió hagyatékát. Például nem egyetlen félbehagyott szállodát láttunk, amit még a Szovjetunió idejében kezdtek építeni, de annak felbomlásáig már nem sikerült befejezni. Most hajléktalanok lakják. A tó környéki települések szegények és elmaradottak, a főutak minősége pedig rengeteg kívánnivalót hagy maga után.
Mindezek mellett ott van Dilijan városa, a maga hangulatos macskaköves utcáival, hívogató éttermeivel és kézműves termékeket árusító üzleteivel.
A tónál megkóstolhatjuk a frissen fogott pisztrángot vagy a hidegen préselt homoktövislevet, és a tó hideg vizében is megmártózhatunk akár még szeptemberben is, ha követjük a helyiek példáját.
Érdemes megállni még Dilijan előtt útközben a Tsovagyugh bevásárlóközpontban, ahol hatalmas az ételválaszték. Jókat ettünk, jó áron.
6. Napisten templon, Garni – reggeli kilátással
Imádom a “reggelit kilátással”. Az itteni, szürke bazaltból épült, 1. századból származó Napisten templomra való kilátás egyértelműen bekerül a “gyűjteményembe”. A szállásunk étterméről éppen ráláttunk. Örményországban kb. 1-2 órával később indul reggel az élet, mint nálunk. Még a templom is hamarabb kinyitott, mint ahány órára sikerült kikönyörögnünk a reggelit. Szóval előbb azt néztük meg, és csak utána tértünk vissza a szállásra reggelizni.
Az épület ma Örményország egyetlen pogány temploma, ami sikeresen túlélte a pogány templomok lerombolását, amikor a 4. században az örmények felvették a keresztény vallást. A nevezetesség, a háttérben a Garni-szurdok jellegzetes bazaltorgonáival, minden bizonnyal Örményország legszebb látnivalói közé tartozik.
7. Zvartnotsz-katedrális
A 7. században épült Zvartnotsz-katedrális, aminek egy korábbi földrengés miatt már csak a romjai állnak, az építésének idejében egyedinek számított a környéken. A világ egyik legszebb temploma volt, 2000 óta pedig szerepel a világörökségi listán is.
8. Zorats Karer – Az örmény Stonehenge, ami több ezer évvel idősebb az angliai társánál
Örményország tele van régészeti meglepetésekkel. Az őskorból származó örmény Stonehenge, amit minimum 7500 évesre becsülnek, a mai napig kérdések százait veti fel. A beszélő köveknek nevezett sziklaformációk egy 10 hektáros területen állnak. Több, mint 200 óriás méretű sziklát találtak, 80 kőben pedig szabályos lyukakat is. A lyukakon keresztül az égbolt különböző pontjai láthatók, ami alapján arra következtetnek, hogy a helyszín hajdanán csillagvizsgáló volt. Ez egyben azt is jelenti, hogy ez a világ legrégebbi csillagvizsgálója. Ez a tény arról árulkodik, hogy az örmények civilizációja a neolitikumban fejlettebb volt a többi népénél.
A kutatók szerint a hely egyaránt volt tudományos és rituális helyszín, ami az örmények napisten kultuszát szolgálta. Még az a gondolat is felmerült, hogy az örmények szerepet játszottak az angliai Stonehenge létrehozásában. Na, de bármi is a történet, a hely varázslatos! Szinte egyedül voltunk a több ezer éves ősi obszervatóriumban, a mágikus kövek ölelésében.
A felnőtt belépőjegy ára 1400 Ft, a gyerek, 12 éves kor felett, 700 Ft
9. Gorisz,hegyi-karabahi háború
Goriszban, a határvárosban töltöttünk egy éjszakát, ahova egy évvel korábban több mint százezer menekült érkezett a 2023-as hegyi-karabahi offenzíva után. Az utakon halott katonák óriásképei lógnak, sokszor dátummal együtt. Többen még 20 évesek sem voltak. Az utcákon mindenhol katonák mászkálnak, és gyerekek játszanak.
A hegyi-karabahi háborúk a Hegyi-Karabah Köztársaságért folytatott háborúk Azerbajdzsán és Örményország között.
1.első hegyi-karabahi háború (1988 – 1994):
76 ezer halott
2.második hegyi-karabahi háború (2020. szeptember 27. – november 10.):
44 napos háború
több, mint 7000 halott
3.harmadik hegyi-karabahi háború (2023. szeptember 19.):
1 napos villámháború
Örményország veszít, Hegyi-Karabah Köztársaság 2024. január 1-jével hivatalosan megszűnik, a terület Azerbajdzsán fennhatósága alá kerül.
Örményországban minden 18 és 27 év közötti férfi állampolgárnak kötelessége a kétéves katonai szolgálat.
Mielőtt felszálltunk a repülőre, egy 25 éves örmény katona beszélt nekünk a háborúról. A végén egy mondatban, foglalta össze a háborúban töltött éveit :”Már mindent láttam, amit egy ember egész élete során láthat.”
Különböző Istenekben hiszünk, különböző nézeteket vallunk, más földet tekintünk a hazánknak, de a szeretet egyetemes, az mindenkié. Ez a gondolat kívánkozott ki belőlem, amikor a Hegyi-Karabah katonáiról készítettünk egy kisfilmet. Itt találjátok.
10. Emberek, autóbérlés, vízum, általános információk
Az emberek kedvesek, és segítőkészek is lennének, de csak örményül vagy oroszul beszélnek, angolul szinte senki. A csapvíz iható, a városokban sok helyen van ivókút is. Az élelmiszerek kicsit olcsóbbak, mint nálunk, és rengeteg finom dolgot találtunk, kifejezetten jókat ettünk.
Autót béreltünk, nem reptéri cégnél, de felár ellenében hoznak-visznek az autóig. A benzin olcsóbb, mint nálunk, az utak pedig többnyire rossz minőségűek, nagyon kell figyelni. Útdíj nincs, de úttáblák sem nagyon. Vízummentesen lehet az országba utazni.